Kapu Tibor hazaért – de mi vár rá ezután? Utánajártunk!

Június eleje óta fokozott figyelem irányult az Axiom Space cég Ax-4 küldetésére, hiszen a legénységben egy honfitársunk, Kapu Tibor is helyet kapott. A 33 éves nyíregyházi gépészmérnök 45 évvel Farkas Bertalan űrmissziója, illetve 18 és 16 évvel Simonyi Károly űrturistaútjai után vitte a Földön kívülre a magyar zászlót. 

A történelmi pillanatra június 25-e, szerda 8 óra 31 percig kellett várni. A SpaceX űrhajója több mint egy nappal a fel­bocsátást követően dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). A művelet során nem lépett fel semmilyen komplikáció, így a Grace hajó első útja sikeresnek bizonyult. A Peggy Whitson parancsnokból, Shubhanshu Shukla pilótából, valamint Kapu Tibor és Sławosz Uznański-Wiśniewski kutatóűrhajósokból álló legénység küldetését tizennégy naposra tervezték. 

Befektetés az űrbe 

2018 óta a magyar állam ötször többet fizet be az Európai Űrügynökség (ESA) költségvetésébe, s ez az összeg a földrajzi visszatérítés elve alapján visszakerül magyar vállalatokhoz, kutatókhoz, egyetemekhez. Azóta az ESA regisztrált magyar partnereinek száma 50-ről 250 fölé nőtt. Érdekesség, hogy 

a Hunor – Magyar űrhajós programban, és ezeket Kapu Tibor végezte el. 

Az ISS-en többek közt azt vizsgálták, hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni ellene. Valamennyi kutatás azt a célt szolgálta, hogy az űrutazás a jövőben biztonságos legyen. Mint egy korábbi közleményből kiderült, több kísérlet Kapu Tibor visszatérése után is folytatódik; az adatok értékelése elsődlegesen a kísérlet­gazdák feladata lesz. 

A magyar űrhajós július 4-én, pénteken rendhagyó sajtó­tájékoztatót tartott, ez alkalomból a Huniverzum látogatóközpontban sajtóeseményt szerveztek. Az egyik újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy az út, amelyet ő bejárt, nem egy ember, hanem a teljes magyar nemzet küldetése. Azt is kijelentette, munkatársaival szeretnék, ha folytatódna a Hunor program. „Az elmúlt három-négy évben számos kutató, orvos és mások sokat dolgoztak azért, hogy megtanuljuk egy űrhajós kiválasztását és felkészítését. Az űrkutatás hatalmas lehetőség a terület minden szereplőjének és a fiataloknak a jövőben” – mondta. 

Testi és mentális felkészítés 

Nagy Klaudia Vivien, hazánk első ESA-minősített űrorvosa jelenleg is Houstonban tartózkodik, és figyelemmel kíséri Kapu Tibor egészségi állapotát. A fizikális teljesítőképességért felelős magyar szakmai csapat pedig a landolás utáni munkára készül. A csoport Kapu visszaérkezése után Houstonban kezdi meg a kéthetes regenerációs szakaszt, amelyet további rehabilitáció követ majd itthon. A regenerációért Györki Attila sportmasszőr és Katrics Petra fizioterapeuta felel. 

A Hunor programban Sydó Nóra egyetemi adjunktus, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus-sportorvosa, a Magyar Olimpiai Bizottság orvosbizottságának tagja, az úszóválogatott csapatorvosa felelt az űrhajósok teljes fizikális felkészítéséért és az űrutazás utáni rehabilitációs folyamat megtervezéséért. Sydó az amerikai Mayo Klinika kutató munkatársa, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos sporttáplálkozási és sportorvos szakértője is, így tudományos munkássága túlmutat a magyar határokon. Munkáját a terhelésélettani vizsgálatok, a sportkardiológia és az élsportolók teljesítményoptimalizálása határozza meg. „A felkészítési program lényege az volt, hogy alkati adottságaihoz képest minden résztvevő a legtöbbet hozza ki magából. Volt, aki sportmúlttal érkezett, Kapu Tibor például félmaratonokat futott, és volt, aki kevesebbet mozgott. Mindenkinek megvolt a maga fejlődési íve” – mutat rá. 

A felkészítés során sportkardiológiai mérések, terheléses vizsgálatok és testösszetétel-analízisek követték egymást, a háttérben pedig egy multidiszciplináris csapat dolgozott. Az erőnléti edzéseket Szilágyi Gergő vezette, a pulzus­kontrollált kardioedzésekhez futópadot, kerékpárt és evező­gépet használtak, az úszási programot Petrov Árpád olimpiai edző és Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó alakították ki. Az étrendet, a táplálékkiegészítők használatát Konyári Adrienn sportdietetikus határozta meg. 

A jelöltek teljesítményét számszerűsített célok mentén követték nyomon. Az első mérési ciklus során mindenkihez egyedi kiindulási értékeket rendeltek, és azokhoz képest határozták meg a fejlődési célokat. A kiválasztásban  kulcsszerepet játszottak az orvosi és terhelésélettani eredmények. 

„Ez egy magyar fejlesztésű program magyar szakemberekkel, magyar módszertannal. A Semmelweis Egyetemen, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán kialakított rendszer, amelyet nemzetközi tapasztalatok alapján adaptáltunk, globális összehasonlításban is megállja a helyét. Az amerikai partnerek részéről is pozitív visszajelzések érkeztek: több alkalommal hangsúlyozták, hogy Tibor fizikai állapota kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből” – meséli Sydó Nóra. 

A mentális felkészítés szintén szerves része volt a folyamatnak: a Semmelweis Egyetem pszichológusai Jekkel Éva vezetésével heti rendszerességgel dolgoztak a jelöltekkel. A cél az volt, hogy az űrhajós nyomás és stressz alatt is megőrizze koncentrációját és mentális egyensúlyát – különösen a kísérletek elvégzése során. 

Mint amikor megszólal a Himnusz 

Részletesen kidolgozott protokoll várja a Földön Kapu Tibort. Az első két hétben fokozatos terhelésnöveléssel indul újra az edzés. A regeneráció vízi tornával és masszázskezeléssel kezdődik, majd az egyensúlyi és idegrendszeri funkciók helyreállításáért fokozatosan térnek vissza a saját testsúlyos és erőnléti gyakorlatokhoz. 

„Sportmúltja, szívóssága alapján abban bízunk, hogy Tibor hamarosan újra futhat és úszhat. Biztosan alig várja azt is, hogy újra ejtőernyőzhessen – de természetesen csak akkor lesz ezekre lehetősége, ha már visszanyerte a fizikai állapotát” – mondja Sydó Nóra. 

A kardiológus a Hunor program egyik legnagyobb tudományos értékének azt tartja, hogy olyan multidiszciplináris rendszert sikerült létrehozni, amely a jövőben más területeken is hasznosítható: az élsportban, a lakossági egészségmegőrzésben vagy akár a fiatalok mozgásra ösztönzésében. Arra a kérdésünkre, hogy mit érzett a felbocsátás pillanatában, Sydó Nóra úgy felel: „Részt vettem már olimpián, és tudom, milyen érzés, amikor felhangzik a Himnusz. Amikor elindult az űrhajó, ugyanez az érzés kerített hatalmába. Megható, felemelő pillanat volt.” 

Egy nanoszálas technológiával készült inzert 

A NASA több tanulmányában is kitért arra, hogy az űrutazás öt legfontosabb egészségi problémája közül az egyik az űrhajósok látásromlása. A jelöltek egyes alkalmassági vizsgálatait végző Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója, Nagy Zoltán Zsolt ezzel kapcsolatban elmondja, hogy a tanulmányok egy komplex szemészeti-neurológiai problémáról szólnak. Földi körülmények között a vér és a szövetközi folyadék nagy része az alsó végtagban van, mikrogravitációs térben viszont megváltozik a folyadék eloszlása. „Ez ödémát tud okozni a nyakban, a fejben és a szemben is, és aki érzékeny rá, annak megduzzad az arca.” A szemészprofesszor magyarázata szerint a legenyhébb, ami történhet, hogy a szemgolyó picit előrébb tolódik, emiatt megváltozik a fénytörése, és az űrhajósnak olvasószemüvegre van szüksége, hogy jól lásson közelre és távolra egyaránt. 

„Ennél súlyosabb a cisztoid makulaödéma kialakulása. Ez az éleslátás helyét érinti, amely olyan, mint egy-két gombostűnek a feje. Ha ödéma alakul ki, akkor széttolódnak a fotoreceptorsejtek, ami jelentősen torzítja a látást” – ismerteti. Megjegyzi, hogy cisztoid makula­ödéma földi körülmények között is kialakulhat a látóhártyában – többek között a cukorbetegeket is érinti –, továbbá makuladegenerációnál is előfordulhat. Egyebek mellett cseppkészítményekkel lehet orvosolni, amelyek azonban a súlytalanság állapotában sokkal nehezebben alkalmazhatók, nagy részük kárba vész a bevitel során. „Emiatt ki kellett találni egy adagolási módot. Ezen dolgoztunk Balogh György professzorral, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerész­tudományi Karának munkatársával. Mivel a NASA a jövőben hosszú, akár egy- vagy kétéves űrutazásokat is tervez, muszáj ezzel a dologgal foglalkozni. Meg kell előzni a szövődmények kialakulását, mivel a küldetések során nem lesz lehetőség orvosi ellátást kérni.” 

A technológia fejlesztője és a kutatási projekt gazdája a Spinsplit Kft. A projektet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakmai együttműködésével Balogh-Weiser Diána, a cég kutatási vezetője, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának egyetemi adjunktusa irányítja Ender Ferenc, a kft. ügyvezetője, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának egyetemi docense közreműködésével. 

„A misszió során egy nanoszálas technológiával készült inzert űrbéli alkalmazhatóságát teszteltük a Nemzetközi Űrállomáson. Ez egy pici szilárd test, amelyet az alsó szemhéj alá kell helyezni. Az inzert rövid időn belül felolvad, ha gyógyhatású anyagot tartalmaz, az felszabadul, és ki tudja fejteni kedvező hatását” – mondja Nagy Zoltán Zsolt. Hozzáteszi, hogy a most alkalmazott inzertekben nem volt hatóanyag. Az elsődleges értékelés rövidesen megkezdődik, a további fejlesztések során pedig már hatóanyagot tartalmazó készítményeket fognak vizsgálni. 

„Az eredmények összesítése, valamint a földi kontrollcsoport adatainak összevetése azután kezdődik, hogy a misszió véget ért. Ha szükséges, módosításokat végzünk a készítményen, és folytatjuk a vizsgálatokat. 

 – hangsúlyozza a szemészprofesszor. 

Nagy Zoltán Zsolt bízik abban is, hogy folytatódik a Hunor program, és rövidesen akár újabb magyar űrhajós utazhat a Nemzetközi Űrállomásra. 

Az AX-4 csak egy része a programnak

„Kijelenthető, hogy kedvezőnek bizonyult a Hunor program fogadtatása. A társadalom kifejezetten nyitottan állt a programhoz. Ez szükséges is volt ahhoz, hogy meg­valósulhasson egy ilyen fantasztikus tudományos küldetés. A kisgyerekek, a középiskolások, az egyetemisták körében is óriási érdeklődés övezte Kapu Tibor űrutazását” – mondja a Mandiner érdeklődésére Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a Hunor program vezetője. 

Úgy véli, kifejezetten jól sikerült például a rendhagyó fizikaóra, amelynek során a gyerekek együtt kísérletezhettek a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó honfitársukkal. Az is emlékezetes pillanat volt, amikor kérdéseket tehettek fel az űrhajósnak az országos középiskolai tanulmányi verseny döntősei. 

Ferencz Orsolya elmondja, hogy a Millenáris G épületében október 31-éig látogatható Huniverzum interaktív központban az érdeklődők minden kísérletet megismerhetnek, és végigjárhatják a Nemzetközi Űrállomás egyes moduljainak életnagyságú modelljét is. Hozzáteszi: érdemes előre jegyet foglalni, mert szinte mindennap telt ház van. 

„A partnereinktől számos pozitív visszacsatolást kaptunk. Peggy Whitson, a küldetés parancsnoka, aki Kapu Tibor több kísérletében is részt vett, elismerően szólt a magyar tudományos munkáról. Büszkék vagyunk arra is, hogy 

 – mondja a program vezetője. 

A miniszteri biztos az űrállomás fedélzetén végzett tudományos munkák közül egyet sem szeretne kiemelni, mert mind fontos, és rámutat arra, hogy tíz tudományágat is érintenek. „Kapu Tibor az elmúlt hetekben érdekes biológiai és orvosélettani kísérleteket is végrehajtott, többek között muslicákon vizsgálta az űrbéli sugárzás dns-károsító hatásait és az önjavító mechanizmusokat, illetve olyan Magyarországon is elterjedt növényekkel kísérletezett, mint a retek, a búza és a paprika.” A Kapu által végzett tesztek időjárási, illetve légköri elektromágneses jelenségekre is fókuszáltak, s volt olyan kísérlet is, amelynek eredménye a gyógyszeriparban lehet jelentős. „Az ISS-en egy új sugárzásmérő tesztelése is zajlik. Ennek nincs köze a magyar »űrörökségként« emlegetett Pilléhez, viszont űrhajósunknak az Axiom-küldetések tagjai közül elsőként volt lehetősége arra, hogy belépjen az orosz Zvezda modulba, és megnézze az évtizedek óta szolgálatot teljesítő dozimétert” – meséli Ferencz Orsolya. 

Arra a kérdésünkre, hogy miként folytatódik a magyar űrhajózási program, a miniszteri biztos azt feleli, hogy a Hunor 2026. december 31-éig tart, s az Axiom-misszió csak egy része. A következő fázisban a küldetés eredményeinek értékelése következik. „Reméljük, hogy mindaz, amit most felépítettünk – az évek alatt összegyűjtött tudás és a profi szakemberekből álló csapat –, további missziók alapját képezi. A program nemzetközileg elismertté vált, és azon kell dolgoznunk, hogy stabil helyünk legyen az űrszektor emberes küldetéseinek sorában.”

Nyitókép: Az Ax-4 küldetés legénysége: Shubhanshu Shukla pilóta, Peggy Whitson parancsnok, Sławosz Uznański-Wiśniewski és Kapu Tibor kutatóűrhajósok
Fotó: Hunor-kommunikáció